Mustang 

A mustangok eredetileg Eur�p�b�l sz�rmaznak. Azoknak a spanyol lovaknak a lesz�rmazottati, amelyeket 400 �vvel ezel�t a spanyol h�d�t�k vittek Amerik�ba. A mustang az utols� vadl� a kontinensen, �s a cowboyok legkedveltebb lova. A zsoldosok berber �s andal�ziai lovaikkal �rkeztek Mexik�ba a 16. sz�zadban, �s k�s�bb az Egyes�lt �llamok nyugati r�sz�n szabadon engedt�k. Ez�ltal egyre n�tt a vadon �l� lovak sz�ma. M�nesekk�telepedtek le. Az indi�nok, akik m�r j�val az eur�paiak �rkez�se el�tt az amerikai kontinensen �ltek, nem ismert�k a lovat, el�ssz�r nagyon f�ltek t�le. Azonban hamarosan felismert�k, hogy mind a vad�szatban mind a harcban nagyon hasznos lehet. Csere vagy lop�s r�v�n egyre t�bb lovat szereztek. Azokat az �llatokat amelyek nem tetszettek nekik, egyszer�en  �lltak �ssze, �s �tszelt�k a kontinenst eg�szen Canada hat�r�ig. Az amerikaiak a 19. sz�zadban hozz�kezdtek a Nyugat megh�d�t�s�hoz, �s el�zt�k az indi�nokat. A korm�ny emberei felismert�k, hogy az indi�nok ellen�ll�s�t �gy tudj�k legk�nnyeben megt�rni, ha elveszik lovaikat. Ez�rt az indi�n t�rzsek lovait elkobozt�k, �s a vadlovakat egyszer�en lem�sz�rolt�k. A 20. sz�zad elej�re azonban sz�muk a becsl�sek szerint milli�nyira n�vekedett. Ez a sz�m 1970-re viszont a t�red�k�re zuhant- l�h�st a h�zikedvencek eledel�hez �s a lakoss�g �lelmez�s�hez is felhaszn�lt�k. Ma a mustang v�dett �llat.

K�llem:

A mustang kis termet�, vaskos l�. El�ls� r�sze nem k�l�n�sebben jellegzetes. A nyak r�vid �s el�g m�lyen �l�, a mar nem t�l er�sen form�lt, a h�t meglehet�sen r�vid, �s a fara er�sen csapott. A l�bak sz�razak �s sz�v�sak, a fekete szarub�l �p�lt pat�k kem�nyek �s szil�rdak. A mustang feje kicsi �s sz�pen form�lt, szemei kifejez�ek, orrlyukai nagyok, az orr vonala egyenes.

Marmagass�g:

135cm-155cm

Sz�n:

K�l�nb�z� sz�nek fordulnak el�, gyakori a fak�, a s�t�tsz�rke �s a pej. A farok a s�r�ny �s a l�bak leggyakrabban fekete.

Jellemvon�sok:

Mivel gyors, er�s �s rendk�v�l alkalmazkod�k�pes, a mustangnak siker�lt nagyon sz�raz �s hegyes vid�ken fennmaradnia. Kev�s v�zre van sz�ks�ge, �s j�l viseli a hosszantart� h�s�get, de a nagy hideget is. Kitart�sa �s biztos mozg�sa miat kit�n� terepl�, az �sszes fajta k�z�tt a legalkalmasabb a j�sz�gok �rz�s�re.

�rdekess�g:

A "mustang" n�v a r�gi spanyol "mestengo" sz�b�l ered, ami az amerikai vadnyugaton annyit jelent: "idegen" vagy "csavarg�".